Nyárádszereda

     Nyárádszerda, Nyárádmente történelmi, földrajzi és gazdasági központja, a hajdani Marosszék első és egyben legrégibb városa. Neve a szláv "sreda"szóból ered, jelentése vásár, közép. Nevét szerdai napokon tartott vásárairól kapta. Történészeink szerint a XV-ik században Sigismund de Anjou emelte városi rangra. Az első írásos említés a helységről 1493-tól maradt fent "Oppidum Zereda" néven.
      A középkorban Marosszék legfontosabb helységeként tartották számon, itt tartották azt az országgyűlést 1605 február 21-én, amelyen a székelyek Bocskai Istvánt Erdély fejedelmévé kiáltották ki.
      1606-ban vásárjogot nyert, azóta is évente négyszer országos vásár (kirakó és állat) tarttatik.
      A város huzamosabb ideig Marosszék közigazgatási és igazságszolgáltatási központjaként működött majd Marosvásárhely növekedése maga után vonta ezen intézmények elköltöztetését, de 1806-ig megmaradt Marosszék alközpontjának. A XIX század közepén a város, dinamikus gazdasági és kulturális növekedésen ment át. Gyárak és üzemek épültek, postai hivatallal, távközléssel, távirattal, saját vasútállomással, pénzügyi intézményekkel (bank) törvényszékkel, iskolákkal (1957-től már líceum, 1993-tól pedig egyetemmel), könyvtárakkal, kulturális intézményekkel, rádióállomással, Szini társulattal és kórussal bővült.
      A XX-ik század  elején  községközponttá vált, jelenleg hét községalkotó helyiség  tartozik hozzá;  Székelybő , Demeterfalva, Kisszentlőrinc, Moson, Székelysárd, Tompa és Vece.
      Népessége: 6000 fő körűl, (84% magyar, 12% román, 4% roma).        
     A helyiség 2003- ban kapta vissza a városi rangot.
      Nyárádszereda,  a Kis és Nagy Nyárád összefolyásánál,  Marosvásárhelytől 21 km-re fekszik.
      A régészeti ásatásoknak tanúsították, hogy a terület már a neolitikus időktől lakva volt. Az ásatások Kr. E. 2000-1700 kőbaltát, Justitianus császár korabeli bronzérméket, tártak fel és Székelybő – Moson falu határába, feltárták a Mikházi római táborba vezető Róma korabeli utat. 
      Az 1600-1603-as pusztító események Nyárádszeredát sem kerülték el. Miután Basta tábornok visszavonta csapatait az 1605-ös évben összehívták az Erdélyi Étrendet.         Nyárádszereda megfosztva egykori dicsőségétől, évtizedekig vidéki településsé esik vissza, de az 1848-as forradalom utáni időszak látványos fejlődést von maga után. 1919-ben megalakulnak az első kézműves műhelyek, kisebb gyárak, majd 1970-1980 között ipari felgyorsulásnak lehetünk tanúi. Kibővítik az oktatási rendszert, kultúrházat avatnak fel és lakónegyedek épülnek. A jelentős fejlődés 1995 után történik, amikor több gazdasági egységet nyitnak, mint például a fafeldolgozó üzem, bútorgyár, malom, pékség, húsfeldolgozó üzem, stb.
      Nevezetességei:
      - A XV-ik századi fából épített Református templom és harangláb (Nyárádszereda),
      - az 1843-ban épített "Szent Arkangyal" fatemplom (Nyárádszereda),
      - az 1870-es években épült Mosoni református templom        
      A két óvoda mellett fellelhető az Általános iskola, A Nyárádszeredai  Iskolaközpont (Líceum, Szakközépiskola, és a Posztliceális iskola) valamint a Kertészeti Tanácsadó központ és a távoktatással működő Kertészeti Egyetem.
      A helyi tanács 1997-ben megszavazza az új általános gazdálkodási tervet és 2002-es év szeptemberében népszavazást szervez a városi jog visszaszerzéséért.
      Nyárádszereda alárendelt falvai a következő képen voltak bejegyezve: 1332-ben  Székelybő és Kisszentlőrinc (Sancto Laurentio); 1360-ban Székelysárd (Saard); 1446-ban Moson; 1484-ben Demeterfalva; 1494-ben Tompa és 1567-ben Vece (Wicke).       
     A Nyárád árterülete kitűnő talaja a zöldségféléknek. A lakóság főleg mezőgazdasággal és állattenyésztéssel foglalkozik.     
      Ami a környezetvédelmet illeti, nagy hangsúly fektetődik a szeméttárolásra. Az idén három falunak részlegesen rendeződött a szeméttárolási probléma megoldása a marosvásárhelyi Salubriserv szolgálatainak köszönhetően.
      Egy másik nagybetűs probléma az ivóvízrendszer és szennyvíz csatornarendszer kiépítése, mivel az utóbbi egyenesen a Nyárádba áramlik. Az Aquaserv idei nyilatkozata alapján évi 80 tonna szennyvíz és 4 tonna hulladék kerül a Nyárád vizeibe, amit egy  szennyviztisztitó telep létrehozásával szeretnének meggátolni, viszont e projekt kivitelezése csak a Nyárádszeredai völgyzáró gát megépítése után megoldható.
      Ugyanakkor, a jövőbeli tervek között szerepel egy szabadidőközpont létrehozása (strandok, tavak, kisebb panziók és egy sportpálya megépítése).    
      Nyárádszereda mikrórégióként van nyilvántartva, három község átfogásával: Nyárádszereda, Nyárádgálfalva és Csikfalva.
Elérhetőség
547410 Nyárádszereda, Hársfák tere 48, SZ. Maros megye,
Tel.: 0265-576004
Fax: 0265-576080
e-mail: primariamniraj@lorinfo.ro primaria@miercureanirajului.ro